395px

Tormenta

Tymah

Vihar

Az ég elsötétül
A fény menekül
Az erdõ csendes
A szél elcsitul

Mi élet, az eltûnt
A sötétség nõ
Beborít mindent
A hegyekbõl jön

Az égen kúszik
A csöndben közeleg
S amikor elér
A föld megremeg

Visszhangzik a menny
S a völgy felsikolt
Lezúdul a víz
S az ég felsóhajt

Nincs hang, mi szól
Nincs fény, mi él
Csak esõ zuhog
S feltámad a szél

Csak szürke homály
Mely mindent takar
És sáros patak
A hegyrõl rohan

Fent mélabús ég
Visszhangozva zeng
S a néma bús föld
Hallgatja õt lent

Oly titokzatos
Mit érez a szív
A vihar kitört
És magával hív

Tormenta

El cielo se oscurece
La luz huye
El bosque está en silencio
El viento se calma

Mi vida, desapareció
La oscuridad crece
Lo cubre todo
Viene de las montañas

En el cielo se arrastra
Se acerca en silencio
Y cuando llega
La tierra tiembla

Resuena en el cielo
Y el valle grita
El agua se precipita
Y el cielo suspira

No hay sonido que hable
No hay luz que viva
Solo lluvia torrencial
Y el viento se levanta

Solo una sombra gris
Que todo lo cubre
Y un arroyo fangoso
Que corre desde la montaña

Arriba, un cielo melancólico
Resonando en eco
Y la tierra muda y melancólica
Lo escucha en silencio

Tan misterioso
Lo que siente el corazón
La tormenta estalló
Y con ella llama

Escrita por: