A Koldus
Minden reggel arra ébredsz,
Hogy semmid nincs
Életed szürke kavics!
Vagy egy fényes kincs?
Megvetnek, félre löknek,
Semmibe vesznek.
Nem adnak. nem is kérnek.
Levegõnek néznek.
- kinyújtott kezedben
A szánalom bére,
Kérdésre kérdés felel
Választ remélve.
R.: jogar vagy kolduskenyér,
Szolga vagy hadvezér.
Alázatban a vak remény,
Kopott ruhában zenél.
Világod maszkja mögött
Csak álomkép ül.
Rádruházott szakadt öltöny,
Testeddel vénül.
Adományból gazdálkodva
Kenyérhíd épül,
Átkelned rajta, soha
Nem sikerül
Un Mendigo
Cada mañana te despiertas
Sin nada,
¡Una piedra gris en tu vida!
¿O un tesoro brillante?
Te desprecian, te apartan,
Te ignoran por completo.
No dan, ni siquiera piden.
Te ven como aire.
- en tu mano extendida
La paga de la compasión,
Respondiendo pregunta con pregunta
Esperando una respuesta.
Estribillo: mendigar o mendigar pan,
Sirviente o comandante.
En humildad, la esperanza ciega,
Tocando música en ropas desgastadas.
Detrás de la máscara de tu mundo
Solo se sienta una ilusión.
Un traje desgastado puesto sobre ti,
Envejeciendo con tu cuerpo.
Gestionando con donaciones
Se construye un puente de pan,
Cruzarlo, nunca
Tendrás éxito.