Így Alakult
Rózsaszín nap volt s a sok vattacukrot
Csak ettem, a kedvenced volt
S a hullámvasútra is felszálltam kétszer
S a Bambi a nyakamba folyt
A konyha a gangra nyílt, a szomszédok köszöntek
S a nagymamád pogácsát gyúrt
És eltűnt a Bambi, a konyha, s a szerelem
Én azt hiszem, nem rajtam múlt
Hm, csak így alakult
És eljöttél hozzánk, ez volt a kocsmánk
S a csapos is nótákat írt
És fojtott a füstje
És ablak csak ritkán, az útlevél lapjain nyílt
S már nem érti senki, hogy a gyomrom a határnál
Mért fáj, ha ez már csak múlt
Hát fal volt az egész, s a fal néha ledől
S hogy túléltük, nem rajtunk múlt
Hm, csak így alakult
Nézem, ez én vagyok, nézem a plakátot
A színeim szívja a Nap
S mint fára az évgyűrű, jön majd egy másik
S a lejártra jól rátapad
De láttam már innen az oszlopról mindent
A menet hogyan vonult
De hányféle szónok, hányféle nóta
Az egész nem rajtunk múlt
Hm, csak így alakult
Minden a helyén van, a lemezek, a könyvek
Ha lehet, már nem költözöm
S a gitárban hallgat még pár hangulat
Az emlék s a fáradt öröm
És az volt a csendben, hogy nincs hozzá kedvem
S a gondolat visszavonult
De jól tudtam róla, csak azt mondta volna
Hogy néhányszor rajtunk is múlt
Hogy így, hogy így alakult
Así se formó
Era un día rosa y comí tanto algodón de azúcar
Solo lo comía, era tu favorito
Y subí dos veces a la montaña rusa
Y Bambi se me colgó del cuello
La cocina se abrió al pasillo, los vecinos saludaron
Y tu abuela amasaba panecillos
Y desapareció Bambi, la cocina, y el amor
Creo que no fue por mi culpa
Hm, así se formó
Y viniste a nuestra casa, este era nuestro bar
Y el camarero también escribía canciones
Y el humo me sofocaba
Y la ventana solo se abría de vez en cuando en las páginas del pasaporte
Y ya nadie entiende por qué mi estómago duele en la frontera
Por qué duele, si esto ya es pasado
Era todo un muro, y a veces el muro se caía
Y que sobrevivimos, no fue por nuestra culpa
Hm, así se formó
Me veo, soy yo, veo el cartel
Mis colores absorben el sol
Y como los anillos de un árbol, vendrá otro
Y se pegará bien al calendario
Pero ya he visto desde aquí todo desde el pilar
Cómo desfilaba la procesión
Pero cuántos oradores, cuántas canciones
Todo esto no fue por nuestra culpa
Hm, así se formó
Todo está en su lugar, los discos, los libros
Si es posible, ya no me mudaré
Y en la guitarra aún resuenan algunas melodías
El recuerdo y la alegría cansada
Y lo que había en silencio, que no tenía ganas
Y el pensamiento se retiró
Pero sabía bien, solo habría dicho
Que a veces también dependió de nosotros
Que así, que así se formó