Várj!

Mindig tudtam azt, hogy a baj nem egyedül jár,
hogy a tél nagyon meleg, hideg a nyár.
Mentem úgy haza hogy tudtam senki se vár
és a holló az ablak alatt mondta, hogy kár.

Nem mondta senki hogy milyen legyek,
csak álmodozni hagytak és mondták, ha valami kellett nekem:
hogy várj Te várj csak várj, valami lesz majd csak várj,
járj és járj csak járj, ha fáj is a lábad csak járj.

Engem félre toltak mindig, de nem hagytam magam,
mert annak aki talpon marad igaza van
Úgy rohantam néha hogy elakadt a szavam
és sohasem hagyták hogy kifújjam magam.

Nem hagyta senki hogy önmagam legyek
csak álmodozni hagytak és hagyták ha valami kellett nekem:
hogy várj Te várj csak várj, valami lesz majd csak várj,
járj és járj csak járj ha fáj is a lábam csak járj.

Várj Te várj csak várj, valami lesz majd csak várj,
járj és járj csak járj ha fáj is a lábad csak járj.
Várj Te várj csak várj, valami lesz majd csak várj,
járj és járj csak járj ha fáj is a lábad csak járj.