A Walesi Bárdok

Los Bardos Galeses

A Walesi Bárdok

Se miran los valientes unos a otros,Egymásra néz a sok vitéz,
los señores galeses invitados;A vendég velsz urak;
en sus rostros, como el miedo,Orcáikon, mint félelem,
se desvanece la ira.Sápadt el a harag.
Las palabras se atoran, los sonidos se cortan,Szó bennszakad, hang fennakad,
la respiración se interrumpe. -Lehellet megszegik. -
Una paloma blanca golpea la puerta,Ajtó megől fehér galamb,
un bardo se levanta.Ősz bárd emelkedik.
Aquí está, rey, quien tus accionesItt van, király, ki tetteidet
canta, dice el anciano;Elzengi, mond az agg;
y las armas resuenan, los moribundos gimenS fegyver csörög, haló hörög
cuando golpean sus cuerdas.Amint húrjába csap.
'las armas resuenan, los moribundos gimen,"fegyver csörög, haló hörög,
el sol se hunde en sangre,A nap vértóba száll,
el olor a sangre atrae a la bestia nocturna:Vérszagra gyűl az éji vad:
¡Tú hiciste esto, rey!Te tetted ezt, király!
Nuestro pueblo cortado en miles,Levágva népünk ezrei,
amontonados como cruces,Halomba, mint kereszt,
para que llore aquel que vive:Hogy sirva tallóz aki él:
¡Rey, tú hiciste esto!'Király, te tetted ezt!"
¡A la hoguera! ¡Sí, muy duro! -Máglyára! el! igen kemény -
ordena Eduardo -Parancsol eduárd -
¡Ah! necesitamos una canción más suave;Ha! lágyabb ének kell nekünk;
y entra un joven bardo.S belép egy ifju bárd.
'¡ah! suavemente se levanta el viento nocturno"ah! lágyan kél az esti szél
hacia la bahía de Milford;Milford-öböl felé;
los lamentos de las vírgenes, las viudasSzüzek siralma, özvegyek
se escuchan en él.Panasza nyög belé.
No des a luz esclavos, virgen! madre,Ne szülj rabot, te szűz! anya
no amamantes al bebé!...'Ne szoptass csecsemőt!..."
Y el rey asiente. y alcanza aúnS int a király. s elérte még
al que va hacia la hoguera.A máglyára menőt.
Pero audaz y sin ser llamadoDe vakmerőn s hivatlanúl
se interpone un tercero;Előáll harmadik;
con su laúd la canción se confiesa,Kobzán a dal magára vall,
esta es su melodía:Ez íge hallatik:
'cayeron valientes en la batalla -"elhullt csatában a derék -
oye esto, Eduardo:No halld meg eduárd:
no hay bardo galés que pronuncie tu nombre con orgullo,Neved ki diccsel ejtené,
no hay tal bardo.Nem él oly velszi bárd.
El recuerdo llora aún en la lira -Emléke sír a lanton még -
oye esto, Eduardo:No halld meg eduárd:
una maldición sobre tu cabeza cada canciónÁtok fejedre minden dal,
que cante un bardo galés.'Melyet zeng velszi bárd."
¡Lo veré yo! - y da una ordenMeglátom én! - s parancsot ád
el rey terrible:Király rettenetest:
¡A la hoguera, quien se oponga,Máglyára, ki ellenszegűl,
todo bardo galés!Minden velsz énekest!
Sus sirvientes se dispersan,Szolgái szét száguldanak,
por todo el país, lejos.Ország-szerin, tova.
Así sucedió en MontgomeryMontgomeryben így esett
la famosa fiesta. -A híres lakoma. -
Y el rey Eduardo, rey de los ingleses,S edward király, angol király
cabalga en su pálido corcel;Vágtat fakó lován;
alrededor de él, la tierra arde:Körötte ég földszint az ég:
la provincia galesa.A velszi tartomány.
Quinientos, en verdad, fueron cantandoÖtszáz, bizony, dalolva ment
hacia la tumba de fuego los bardos galeses:Lángsírba velszi bárd:
pero ninguno pudo decirDe egy se birta mondani
'¡viva Eduardo!'Hogy: éljen eduárd.