Néma Harangok

Campanas Silenciosas

Néma Harangok

Campanas SilenciosasNéma Harangok

El sol comienza a brillar de manera diferente desde el cielo.Másként kezd sütni a nap az égrõl.
El otoño reemplazó a la primavera, el invierno al otoño,Õsz lett tavaszból, tél az õszbõl,
El paso del tiempo no lo detiene nada:(Az) idõnek járását nem állítja semmi:
Así que debemos morir y convertirnos en nada.Meg kell hát halni, és semmivé lenni.

Las ramas caen, se separan del tronco,Az ágak lehullnak, válnak a törzsrõl,
Antiguas raíces se rompen del suelo,Hajdan dús gyökerek szakadnak a földbõl,
Del suelo que ya no mece,A földbõl, mely nem ringat már többet,
No comparte sus tesoros, borra las lágrimas.Nem osztja kincseit, töröl le könnyet.

Nuevos vientos soplan sobre el paisaje silencioso...Új szelek fújnak a néma táj felett...
Nuevas canciones suenan en lugar de las antiguas y hermosas...Új dalok szólnak a régi-szép helyett...
El rostro de nuestros padres: el rostro de los días pasados,Apáink arca: hûlt tegnapok arca,
El sonido melancólico de las campanas que se apaga.Némuló harangok topma, bús hangja.

Guarda la palabra, como la recibiste de tu padre,Õrizd a szót, mint Atyádtól kaptad,
De tu padre, y nunca la abandonaste.Atyádtól kaptad, és fel nem adtad.
Con tu fuerza la defendiste, con tu sangre la sostuviste,Erõddel védted, véreddel bírtad,
Tu destino en el cielo con tu sangre lo escribiste.Jussod az égre véreddel írtad.

De la sangre, las lágrimas, la lucha surge la decadencia final,Vérbõl, könnybõl, harcból feltámadt végromlás,
Un amargo destino y destrucción...Keserû sors és pusztulás...
Ni de la tierra, ni del cielo llegan bendiciones o consejos,(A) földtõl, az égbõl nem jõ sem áldás sem tanács,
Las suaves oraciones se pierden en el viento...(A) szélbe vésznek halk imák...