a plafonon lámpa, nézi a lámpán a leltári számot
otthoni kést vesz elő vacsorához
neki is enni kell, amíg tud enni kell, neki is enni
lerakja, tényleg elég volt ma ennyi

szeretni akart de nem tudott és őt se tudták szeretni
nem is menne vissza mert úgyse várja ott senki

a városba' utcák, az utcákba' autók, az autóba' ember
álmába' álmodik és aztán kel fel

szeretni akarna mást és néha őt is tudják szeretni
nem talál ma vissza, nem is várja senki
nem is várja senki

az aszfalton tócsák, a tócsákba' fények, a fények a város
meleg papucsot húz a pamut pizsamához

szeretni akarna mást és néha őt is tudják szeretni
nem talál ma vissza, nem is várja senki
nem is várja senki

szeretni akarna mást és néha őt is tudják szeretni
nem talál ma vissza, nem is várja senki
nem is várja senki

álmába' óra van, a mutató ő maga, a számlapon évek
hallja ahogy ketyeg, és arra ébred

szeretni akarna mást és néha őt is tudják szeretni
nem talál ma vissza, nem is várja senki

szeretni akarna mást és néha őt is tudják szeretni
nem talál ma vissza, nem is várja senki
nem is várja senki

Send Translation Add to playlist Size Tab Print Correct