Újászülettett

Új testet s új lelket adott
szárnyaival vállamhoz ért,
két szemével a szemembe nézett,
s a világot láttam, mit senki sem ért.

Látom s hallom,
egy altatódalt dúdol,
az arcán pergett egy könnycsepp
s a háborúra gondolt.

Halálom napján, ha visszanézek
mély kétség járja át lelkemet
s remegõ hangom az õ szaván szól,
lesz-e majd, aki eltemet.

Mindent égetõ, máglyák hamvát,
a szél kavarja.

Ifjak s vének vérével festi,
fohászát falra.

Szemében láttam a koponyák hegyét,
a vértõl áztatott Golgotát,
s láttam csalódva kínjai közt,
égni a béke templomát.