Gollam Dala

Gollam Dala

Gollam Dala

Gollam:Gollam:
En silencio yace el falso Bolsón,Most csendben fekszik az álnok Zsákos,
Su espada envenenada espera oculta en su cintura.Fullánk kardja az övben rejtve vár.
La pobre cabeza huérfana nos guía ahora,Szegény árva fejünk most elviszi őket,
Hacia la Torre, a través del pantano de los muertos.A Toronyhoz, a halott mocsáron át.

¡Nos arrastramos, acechamos y tenemos hambre!Sompolyogtunk, settenkedtünk, és éhesek vagyunk!
¡Ay, pobre Gollam, ¿a dónde vamos?Jaj, szegény kis Gollam, így hova jutunk?
Dedos fríos aprietan la garganta del mal amo...Hideg ujjak szorítják rossz gazda torkát…
¡Y una vez más será nuestro, nuestro será la Tierra Media!És újra miénk lesz, miénk lesz a Drágaszág!

La conciencia:A lelkiismeret:
Nuestro camino no dura para siempre, y Gollam es bueno.Utunk nem tart örökké, és Gollam jó.
Algún día, como todo hobbit... ¡oh, hola!Egyszer, mint minden hobbit… ó, halihó!
Correrá por prados, bajo el cielo azul, quizás alguna vez,Mezőn szalad, kék ég alatt, egyszer talán,
¡En el amanecer de un nuevo día por venir!Az eljövendő új nap hajnalán!

Gollam:Gollam:
¡Smeagol!Szméagol!

Pero no puede, está atado por una promesa,De nem teheti, hisz ígéret köti,
¡Pero la Banya! Oh, la Banya lo salvará.De a Banya! Ó, a Banya majd megsegít.
Y en lo profundo de la cueva yacerá muerto,És a barlang mélyén majd holtan fekszik,
Enterrarán al hobbit feo, lo olvidarán en su aldea...A rút hobbitot eltemetik, falujában elfelejtik…

Gollam:Gollam:
Pero en silencio, mantengamos nuestro plan oculto.De csak csendben, tervünk legyen rejtve!
Nuestra furtiva marcha llega a su fin.Sompolygásunk véget ér.
Pero suavemente, y en el próximo amanecer,De csak halkan, s következő hajnal,
¡Oh! habrá recompensa por todo.Ó! jutalom jár mindenért.