Gyermekek Voltunk

Fuimos niños

Gyermekek Voltunk

Muchas veces creo que aún somos niñosSokszor úgy hiszem, hogy még gyermekek vagyunk
Un niño, una niña y podemos jugar en el polvoEgy kisfiú, egy kisleány és lenn a porban játszhatunk
Nuestras manos sucias y nuestros labios se tocanPiszkos kis kezünk és az ajkunk összeér
Una niña, un niño se besan, sus rostros llenos de luzEgy kisleány, egy kisfiú csókol, arcuk csupa fény

Hay que ver que no volverá, nunca volveráLátni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Ese hermoso tiempo es pasado, oh qué lástimaAz a szép idő a múlté, ó de kár
Pero hay que ver que no volverá, nunca volveráDe látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Ese hermoso tiempo es pasadoAz a szép idő a múlté

Miro tu rostro en fotos polvorientas y borrosasPoros, rossz fotókon nézem arcodat
Una media sonrisa, una gran mueca, y aún escucho tu vozEgy fél mosoly, egy nagy grimasz, s hozzá még hallom hangodat
¿Por qué es más importante todo esto para mí?Miért fontosabb ez mindennél nekem
No sé por qué, por qué insisto en recordarteÉn nem tudom emlékedet miért, miért erőltetem

Pues hay que ver que no volverá, nunca volveráHiszen látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Ese hermoso tiempo es pasado, oh qué lástimaAz a szép idő a múlté, ó de kár
Pues hay que ver que no volverá, nunca volveráHisz l látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Ese hermoso tiempo es pasado, oh qué lástimaAz a szép idő a múlté, ó de kár
Pues hay que ver que no volverá, nunca volveráHisz l látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Ese hermoso tiempo es pasado, oh qué lástimaAz a szép idő a múlté, ó de kár
Pues hay que ver que no volverá, nunca volveráHisz l látni kell, hogy nem jön, soha nem jön vissza már
Ese hermoso tiempo es pasado, oh qué lástimaAz a szép idő a múlté, ó de kár