Tündérkert

Jardín de Hadas

Tündérkert

Tristeza, tristeza, pero me has comido,Bánat, bánat, de megettél,
Cuánto en la tierra no has puesto,Mennyit a földbe nem tettél,
Sería mejor, lo pondrías allí,Be jobb volna, odatennél,
Solo con la tristeza no entenderíasCsak a búval ne értenél
La tristeza tiene que llegar al trigoMeg kell a búzának érni
Porque cada día un nuevo viento lo alcanza,Mert minden nap új szél éri,
Mi corazón tiene que desaparecerEl kell a szívemnek fogyni,
Porque cada día una nueva tristeza lo alcanzaMert minden nap új bú éri

Bosque, bosque, pero eres alto,Erdő, erdő, de magas vagy,
Mi tierra natal, pero estás lejos,Szülőhazám, de messze vagy,
Si pudiera talar el bosque,Ha az erdőt levághatnám,
Podría ver mi límiteHatáridat megláthatnám
Cuando me fui de casa,Mikor haz'ol elindultam,
Mi corazón también estaba, no me entristecí,Szívem is volt, nem búsultam,
Sobrepasé mi límite,Határimat meghaladtam,
Mi corazón no estaba, así me entristecíSzívem se volt, úgy búsultam

Estabas en casa, estarás en casa,Otthon voltál, otthon lész,
Dondequiera que vayas, dondequiera que pises,Ahol csak jársz, merre lépsz,
Si las montañas azules se abren,Kék hegyek, ha nyílanak,
Que el cielo también vea: Regresarás a casaLássa ég is: Hazaérsz
Regresarás a casa, no irás más lejos,Hazatérsz, tovább nem mégy,
Fuiste humano, sé humanoEmber voltál, ember légy
Si las montañas azules se abren,Kék hegyek, ha nyílanak,
Estás en casa, no irás más lejosOtthon vagy, tovább nem mégy