Más

Más
Más a címem, más a hely,
Kicsit másképp élek már.
Megéget néha a régi láng,
De a múltat háborgatni kár.

Eladtam féláron a zongorát,
Így nem kísért a régi dal.
Nyugalmam lyukat vert magányom falán,
Az emlék él, de nem zavar.

Kizárt a tévedés.
Tudom, hogy hol vagy és hogyan élsz...

Minden éjjel más karjában
fekszel csendesen,
Minden éjjel mást ölelsz
édesen.
Másnak mesélsz, mással játszol
színes karnevált,
Majd zsebrevágod minden álmod
s büszkén futsz tovább.

Nem vagyok igazabb ember,
Csak szabadabb lettem némiképp.
Te elszöktél, én megszöktem,
Állhatjuk egymás tekíntetét.

Nem kell, hogy visszatérj.
A hajóm útra kél nélküled...