Ember Az Utcan

Irany a magyar tenger,
Meleg a nyar, mindenkit elvakit,
Enyhül az este az utcan,
Soknyelvû tömeg vonz, vagy eltaszit

Abszolut fölény az utcan,
Összegyûlt Európa, mind itt feszit.
Ott vagyunk mi is köztük,
A nyari bulik, a Balaton ujra hiv,
Nincs kedvünk lefeküdni,
Hajt a vérünk, az éjszaka megvadit.

Béküljünk meg, vagy rajtunk mar a csoda sem segit,
De nézd mi történt, épp egy ember közelit.
Ember az utcan, faag a vallan, nagyon exkluziv.
Rongyokba burkolt teste lattan röhögünk. Ó, ó.

A nyarat nem felejtem,Az öreg csöves emléke felvidit,
És amit tenni kéne,Odafigyelni, ellesni tõle valamit.