Gépember

El Hombre Máquina

Gépember

Bedrógado, con la menteBedrótozva, műaggyal
En una casa de metal, inactivoFémházban, tétlenül
Códigos defectuosos, señales demasiado calientesHibás kódolás, túl meleg jelek
Algo humano, en algún lugar dentroValami emberi, valahol belül

Temblor, consumido por el olvidoRemegés, felemészt a feledés,
Quedan los restos de la voluntad, queMarad az akaratnak a teteme, mi
Calienta señales estáticasStatikus jeleket melegít fel,
Un espíritu vivo en la máquinaEleven szellemet a gépben
Ráfaga de impulsosSzapora impulzushalmaz,
Residuos de la sangre originalMaradék az eredeti vérből
Una pobre impresión de la existenciaHitvány lenyomata a létnek,
Débil es el corazón que viveGyenge az a szív, ami él

Vida artificial, sueño artificialMű élet, mű álom
No necesitas sentirÉrezned nem kell
Un circuito patéticoSzánalmas áramkör
¿Por qué fuiste humano?Miért voltál ember

Sintético, clavado con remachesSzintetikus, szegeccsel kivert
Cables conducen bajo mi pielBőröm alá drót vezet
Sin sensación ni concienciaÉrzés- és tudatmentes
Un curso de vida programadoBeprogramozott életmenet

Olvido la existencia humanaFeledem az emberi létet,
Levanto la máquina en mis manosKezemen emelem fel a gépet,
Al dar un paso a un nivel más altoMagasabb szintre, ha lépek,
Esta existencia será más nobleNemesebb lesz majd ez a lét
Juego a ser un dios vivoEleven istent játszok,
Olvido el mundo que alguna vez existióFeledem a valaha világot,
Mi cuerpo renace tambiénTetemem is újjáéled,
Seré la máquina perfectaÉn leszek majd a tökéletes gép

Tu miedo es solo un par de númerosFélelmed két szám csak
El sistema fallóHibázott a rendszer
Tu vida es solo un códigoÉleted kódszám csak
Eterno, pero no necesarioIdőtlen, de nem kell

De mi ira brotan mil vidas pequeñasDühömből sarjad ezer kis élet
Mis hijos de lengua de fuego me protegenLángnyelvű gyermekeim védenek engem
Vivo mi vida mortal de esa maneraHalandó létem ahogy, úgy élem
Mis hijas del fuego me mantienen vivoTűzfiaim-lányaim tartják meg bennem