Kereplő

Kerepelek amíg lehet
Úgy várom, hogy ember legyek én
Öreg legény, mégis gyerek
Ott táncol a budi tetején

Dobja szívét ferde kútba
Visz az útja csillagokba

Ott ülök a kis göncölön
A hatalmas tenger pocsolya
Nincsen bánat, nincsen öröm
Csak az álom hideg kövön

Szívem dobtam ferde kútba
Hogyan jövök mostan vissza

Besüt a nap a szobámba
Az istenit, háromnegyed négy
Világ rángat a kedvére
Kút mélyére lemászom ma még

Elintézem ottan, amit kell
És holnaptól vagyok ember

Hol itt a baj
Mi volt tavaly
Ha menny dörög
Ha süt a nap
Ott szállok a fejük felett
Nem ronthatják a kedvemet

Hol itt a baj
Mi volt tavaly
Ha menny dörög
Ha süt a nap
Ott szállok a fejük felett
Nem ronthatják a kedvemet