Mikor Utoljára Láttalak

Cuando te vi por última vez

Mikor Utoljára Láttalak

Una fría mañana de invierno en el tranvía,Rossz téli reggel a villamoson,
De un lado a otro del caminoÚton egyik helyről a másik felé
Pienso en a dónde voy,Arra gondolok, hogy ahova megyek,
¿Por qué voy allí yo?Oda minek megyek én,
A mi lado, de unos auriculares en la cabeza,Mellettem egy fejben egy fejhallgatóból
El ritmo de la vida golpea,Az élet ritmusa tuccog,
Miro hacia adelante, veo un rostro familiar un poco más lejos,Arra nézek, kicsit messzebb ismerős arcot látok,
(y en la siguiente parada tres pasajeros se bajan)(és a következőnél három utas leszáll)
Han pasado muchos años, pero en mis sueñosSok év eltelt, de álmaimban
Cuántas veces te viHányszor is láttam én
Ese mismo rostro, pero no exactamente igual,Ugyanezt az arcot, de mégsem ugyanezt,
La luz desapareció de sus ojosSzeméből eltűnt a fény

Cuando te vi por última vez, brillabas,Mikor utoljára láttalak, csillogtál,
Dolió tanto que no eras mía,Úgy fájt, hogy nem vagy az enyém,
Ahora te miro en silencio, y solo dueleMost csendben nézlek, és csak az fáj,
Lo poco que duele nadaHogy mennyire nem fáj semmi

No es el tiempo lo que te ha superado,Nem az idő az, ami átlépett rajtad,
Ni siquiera te diste cuenta de lo que perdisteÉszre sem vetted, hogy elveszett
Una pequeña tontería inútil,Egy haszontalan kis apróság,
Sin la cual no se puede vivir, no se puedeAmi nélkül élni nem lehet, nem lehet

Cuando te vi por última vez, brillabas,Mikor utoljára láttalak, csillogtál,
Dolió tanto que no eras mía,Úgy fájt, hogy nem vagy az enyém,
Ahora te miro en silencio, y solo dueleMost csendben nézlek, és csak az fáj,
Lo poco que duele nadaHogy mennyire nem fáj semmi

Cuando te vi por última vez, brillabas,Mikor utoljára láttalak, csillogtál,
Dolió tanto que no eras mía,Úgy fájt, hogy nem vagy az enyém,
Ahora te miro furtivamente, y veoMost lopva nézlek, és látom,
Que no hay nada de qué arrepentirseHogy nincsen mit sajnálnom
(y en la siguiente parada todos los pasajeros se bajan)(és a következőnél minden utas leszáll)
Cuando te vi por última vez, brillabas,Mikor utoljára láttalak, csillogtál,
Dolió tanto que no eras mía,Úgy fájt, hogy nem vagy az enyém,
Ahora te miro furtivamente, y veoMost lopva nézlek, és látom,
Que no hay nada de qué arrepentirseHogy nincsen mit sajnálnom