JáNOS VITéZ

JÁNOS VITÉZ

JáNOS VITéZ

János el valiente camina por la calle,János vitéz lépked az utcán,
está solo, pero no tiene miedo,egyedül van, mégse fél,
reminisce sobre batallas amargas y hermosaskeserü-szép csatákról
el viento detrás de él.mesél a háta mögött a szél.

Clavó su afilada armaA sárkány szívébe döfte
en el corazón del dragón,éles fegyverét,
pero sintió que aún no lo había matado,de érezte, hogy nem ölte még meg,
oh, el espíritu de la bestia.ó, a fenevad szellemét.

Los periódicos informaronAz újságok mind megírták
de las noticias de la victoria,a gyözelmi híreket,
pero János el valiente sabíaJános vitéz mégis tudta,
que aún no podía celebrar.hogy ö most még nem ülhet ünnepet.

Pues la sangre negra ensuciaHisz fekete vértöl mocskos
el tesoro recuperado,a visszaszerzett drágaság,
y la ciudad está plagada de gusanos,s férgektöl nyüzsög a város,
la oscuridad no se rinde.a sötétség nem adta meg magát.

János el valiente sube al autobús,János vitéz buszra száll,
con vigilancia en sus ojos,szemében éberség,
la última batalla mortala végsö halálos harc
aún lo espera en algún lugar del camino.az úton valahol várja még.

Mira hacia la Ciudadela,Felnéz a Citadellára,
la calle y la plaza están oscuras,sötét az utca és a tér,
pero la oscuridad se disipa lentamente,de a homály lassan eloszlik,
donde pisa, a dondequiera que llegaahova lép, ahová csak elér