A Végzet Ajtaja

La Puerta del Destino

A Végzet Ajtaja

Es un día de lluvia, en el centro de la ciudadEsõsátor, benne a város
A través de las implacables callesKönyörtelen utcáin át
Corre un auto con una mujer débilSzáguld egy gép egy gyenge nõvel

Muchos años vacíos y cuánto dolorSok üres év és mennyi kín
Pasaron, porque llegó una noticiaElmúlt, mert jött egy hír
Pero allí está el miedo a lo desconocidoDe ott a félelem az ismeretlentõl

Y al final del camino está la casa, la Puerta del DestinoÉs az út végén a ház-a Végzet

Esta casa a la que regresaEz a ház, ahová hazajár
La Muerte, y no hay nadie más adentroA Halál, és nincs bent más
Sólo un niño medio muerto y el esposo fallecidoCsak egy félholt gyermek s a halott férj
Al niño lo torturaron,A fiút kínozták,
Todo objeto aquí testificaErre vall itt minden tárgy
Su madre arrodillada lo abrazaAnyja térden állva öleli át

A cada pregunta, unas pocas palabras son la respuesta:Minden kérdésre pár szó a válasz:

Coro: La luz del sol no alcanza la puerta de diciembreR.: December ajtaját nem éri fénysugár
Olvídate del ritmo del pasado, ya no hay másA múltnak ritmusát felejtsd el nincs tovább
A través de la puerta de diciembre continúa el caminoDecember ajtaján vezet az út tovább
Y se vuelve más hostil y más tontoÉs egyre mostohább és egyre ostobább

Mientras la puerta permanece abierta - ¡tengo miedo!Míg az ajtó nyitva áll - félek!!

Me has salvado de los sueños,Megmentettél az álmoktól,
¡Sálvame de mí mismo!Ments meg magamtól!!!

CoroR.