Elveszett Lelkek

Almas Perdidas

Elveszett Lelkek

Era un día neblinoso a finales de octubreEgy ködös nap volt október végén
Cuando en la distancia apareció una luz azulMikor a távolban feltûnt egy kék fény
De un viejo castillo donde solían vivir personasEgy öreg várból hol emberek éltek
Pero destruyeron este refugioDe elpusztították e menedéket

Personas sin nombre, que vivían asíNévtelen emberek, kik úgy éltek
Felices, sin miedo en silencioBoldogan, csendben semmitõl nem féltek
No veían nada, ni feo ni bonitoNem láttak semmit, csúnyát vagy szépet
De la nada les llegó un terrible finalA semmibõl hozták rájuk a szörnyû véget

Sueños, deseos, objetos afiladosÁlmok, vágyak, éles tárgyak
Vergüenza, lágrimas, casas quemadasSzégyen, könnyek égett házak

No hicieron nada, pero este fue su destinoNem tettek semmit, de ez lett a sorsuk
Este fue el final para ellos, la suerte cambióEz lett a vég számukra, a kocka fordult
Aunque realmente no hicieron nadaPedig õk igazán semmit se tettek
La vida fue su pecado, en la que se perdieronAz élet volt a bûnük, melyben elvesztek

Ahora circulan muchas leyendas sobre ellosSzámos legenda kering most róluk
De las cuales hemos descubierto todo estoMelyekbõl ezeket mi mind megtudtuk
Pero la luz que surgió de la nadaDe a fény, mely a semmibõl elõtört
Revivió esta colección de leyendasÚjjáélesztettee ezt a mondakört

Bueno... Este fue el final...Hát... Ez lett a vég...
Alcanzó el destino...Elért a sors...
El cielo arde...Lángol az ég...
Aunque... Quizás habrá...Bár... Talán lesz még...
Un nuevo comienzoEgy új kezdet
Y un nuevo final...És egy új vég...