Huszadik századi városlakó

Ciudadano del siglo veinte

Huszadik századi városlakó

El paisaje que ves, no da flores,A táj, amit látsz, virágot nem terem,
El paisaje que ves, así se volvió por el humo,A táj, amit látsz, a koromtól lett ilyen,
Entre los techos el cielo, nunca es azul puro,Háztetõk közén az ég, sohasem tiszta kék,
Qué más puedo decir, una frase sobre mí mismo,Mit mondjak még, magamról egy mondatot,
Soy un ciudadano del siglo veinte.Huszadik századi városlakó vagyok.

Aquí está la casa y dentro las personas,Íme a ház és benne az emberek,
Vivo como los demás,Úgy élek én, ahogy a többiek,
Me siento frente al televisor, tomo cerveza del hielo,Ülök a tv elõtt, a jégrõl veszem a sört,
Escucho el magnetófono, camino poco,Magnót hallgatok, keveset járok gyalog,
Soy un ciudadano del siglo veinte.Huszadik századi városlakó vagyok.