1614
Teurgia
Megölelt újra az éjszaka
Véresõ itatta az elfeledett sírokat
Hol régi fájdalmak pihentek,
S meghalt minden fény.
Elhantolt testemben újra zuhog a vér,
Bánattal teli minden mozdulat.
Most újra hívom az éjt
Hogy borítsa rám fátylát.
A patakba merítem testem,
Hogy lemossam a kereszt minden mocskát.
Nézem az eget, s látom a sötét múltat
Máglyán égõ testem, és vér folyik a fákból.
Hozzám szólnak a fák, és átölel a mélység
Az õsi romok felett egy új, fagyos hold kél
Rég kimúlt gyötrelmek, most újra zokog a fény
Vihar felhõk körbe vesznek, szívem fölött új sötétség kél.
Sötétségbe fullad a fény, romba dõl a kereszt uralma,
Egy pillanatba tömörül több évszázad átka.



Comentarios
Envía preguntas, explicaciones y curiosidades sobre la letra
Forma parte de esta comunidad
Haz preguntas sobre idiomas, interactúa con más fans de Teurgia y explora más allá de las letras.
Conoce a Letras AcademyRevisa nuestra guía de uso para hacer comentarios.
¿Enviar a la central de preguntas?
Tus preguntas podrán ser contestadas por profesores y alumnos de la plataforma.
Comprende mejor con esta clase: