Erdély

Sötét hegyek õrt állnak
Sötét földre vigyáznak
Gonosz hegyek, szellemek
Gonosz földet rejtenek

Sötét erdõk legmélyén
Él egy vérre szomjas lény
Transzilvánia mély erdeje
Ami õt felkeltette

Mély álomból ébredtem
Sötétségbõl születtem
Gyûlölet az én utam
Sötétség az én utam

Istenhitben hazugság
Sötétségben igazság
Tiszta szívbõl gyûlölet
Felnyitja a fedelet

Kárpátia hegyei
Sötét éj gyermekei
Tárjátok ki lelketek
Sötét, gonosz szívetek

Forró vérre szomjazom
Emberhúsról álmodom
Lelkemben az éj sikolt
Bosszúvágyam majd megfojt

Éjjelente gyilkolok
Életbe halált hozok
Istenhívõk reszketnek
Sátánként emlegetnek

Nincsen sorsom, végzetem
Örök kín az életem
Tisztán gyûlölök mindent
Amit ember teremtett