Úton

Még egy lépés
Egy végsõ a legvégsõ után
Már nem érzek
Csak lépek élettelen

Hogy hová érek
Nem látom, s nem értem
Haladok még vagy csak létezem?

Hogy volt-e cél
Vagy otthon, ahova térek
Összetéptem a válaszokat rég

Csak a sár barátom
Ki nyomaimat óvja
S átölel, ha rámköszönt az éj

Holt világba vezet a léptem
Ami szép, azt régen én letéptem
Az út, csak az visz már tovább
S már nem érzem, ha fáj

Jármomba én magam szálltam
Le nem téptem, meg nem álltam
Mindezt másképp láttam én
Szépnek tûnt még az elején

Ahogy jött én meg nem tagadtam
Egyszerûbb volt, elfogadtam
Jövõm akkor kõbe véstem
Mikor még az útra léptem