A Békéhez Túl Sokan Vagyunk

A világ már menthetetlen!
Másért sírjál!
Nincs akkora baj, hogy mentőt hívjál!

A rendszer él!
Forr a vér!
Még a rohamrendőr is fél!
Nevetnek rajtunk a túlvilág túlsó felén.

A rád leső veszélyen,
Az árvák hisztijében.
Egy új remény fényében,
Egy megveszett szemében,
A korrupt érdekében,
A változás évében,
A remény erdejében!

Ugye érzed már?

A világ már menthetetlen!
Másért sírjál!
Nem leszek kapcsolható, hogyha hívnál!

Katasztrófa! itt a vég!
Lángok a város főterén!
Nevetnek rajtunk a túlvilág túlsó felén.

A rád leső veszélyen,
Az árvák hisztijében.
Egy új remény fényében,
Egy megveszett szemében,
A korrupt érdekében,
A változás évében,
A remény erdejében!
És érzed, hogy az enyémben?!
Egy haldokló helyzetében,
A hazugság képében,
Egy drogos lány vérében,
Az önzetlen szívében,
A tébolyult elmében,
Az isten szerelmében,

Ugye érzed már?

Csak megszédült,
De minden rendben
A föld forog tovább!
Egy pár nap még és késő már!
Hogy miért szarik az emberekre,
Egyszerű, hisz ők is szarnak rá!
És szarnak rád!
Már a csónak megtelt,
De neked van még egy hely!
Téged életben hagyunk,
Hogy majd te legyél a tanúnk!
De a békéhez még
Túl sokan vagyunk!

És nincs elég agyunk
És túl sok a bajunk!
És semmit sem adunk!
Nem ér semmit a szavunk!
Megsülünk, vagy megfagyunk!
Egyszer úgyis meghalunk!

Népek egyesüljetek
Hibátokkal majd szembesüljetek
De tudod szembe sülni lányok szoktak
A balfaszok, mint te, csak simán szopnak.