Veled én nem félnék,
Barmerre elszallnék.
Ott fenn a kék égen egyedül õt nézem,
Fenséges latvany a hatalmas sasmadar.
Fénylõ kék szarnyaval, késéles csõrével,
Gyönyörû testével dalolva hiv.

Szeretném megkérni, legyen a testvérem,
Tanitson repülni, oly régi a vagy.
Hangom tan meghallja, vagyam tan meghatja,
Neki még elhinném, hogy van még remény.

Emberi testem lehuz, a földön tart,
Nem enged felszallni hozza.
Veled én nem félnék,Barmerre elszallnék,
A sorsom ó, légy te!
Testemtõl megvalnék,
Lelkedbe költöznék,
Sorsom, a sorsom.

Jelképe mindennek, kezdetnek és végnek,
Kit szabadnak hisznek, szarnyal az égben!
Ha én elrepülnék, mar nem is szenvednék,
Sirnatok utanam, késõ, mar késõ.,

A sorsom, a sorsom, A sorsom a sorsod.

Send Translation Add to playlist Size Tab Print Correct