Hino da Hungria

Anthem of Hungary

Hino da Hungria

God, bless the HungarianIsten, áldd meg a magyart
With good cheer, abundanceJó kedvvel, bőséggel
Extend a protective arm towards himNyújts feléje védő kart
If he fights with an enemyHa küzd ellenséggel
Whose fate has long tornBal sors akit régen tép
Bring him a cheerful yearHozz rá víg esztendőt
This nation has already atonedMegbűnhődte már e nép
For the past and the future!A múltat s jövendőt!

You brought our ancestorsŐseinket felhozád
To the holy mountain of the CarpathiansKárpát szent bércére
Through you, they gained a beautiful homelandÁltalad nyert szép hazát
The blood of BendegúzBendegúznak vére
And wherever the waves roarS merre zúgnak habjai
Of the Tisza, the DanubeTiszának, Dunának
The heroic descendants of ÁrpádÁrpád hős magzatjai
FlourishedFelvirágozának

In the fields of Kunság for usÉrtünk Kunság mezein
You waved the ears of wheatÉrt kalászt lengettél
In the vineyards of TokajTokaj szőlővesszein
You dripped nectarNektárt csepegtettél
Our flag you often plantedZászlónk gyakran plántálád
On the wild Turkish rampartsVad török sáncára
And Matthias' sad armyS nyögte Mátyás bús hadát
Groaned beneath Vienna's proud castleBécsnek büszke vára

Alas, because of our sinsHajh, de bűneink miatt
Your anger ignitedGyúlt harag kebledben
And you struck with your lightningS elsújtád villámidat
In your thunderous cloudsDörgő fellegedben
The arrows of the plundering MongolsMost rabló mongol nyilát
You rained down upon usZúgattad felettünk
Then from the Turks, we tookMajd töröktől rabigát
The yoke upon our shouldersVállainkra vettünk

How many times on your lipsHányszor zengett ajkain
Echoed the wild people of OsmanOzmán vad népének
On the shattered remains of our defeated armyVert hadunk csonthalmain
The song of victory!Győzedelmi ének!
How many times your son attackedHányszor támadt tenfiad
My beautiful homeland, to your bosomSzép hazám, kebledre
And you became, because of your offspringS lettél magzatod miatt
The ashes of your offspring!Magzatod hamvvedre!

The persecuted one hid, and towards himBújt az üldözött, s felé
A sword reached in his caveKard nyúlt barlangjában
He looked around and did not findSzerte nézett s nem lelé
His homeland in his countryHonját a hazában
He climbed the mountain and descended into the valleyBércre hág és völgybe száll
Sorrow and doubt beside himBú s kétség mellette
A flood of blood at his feetVérözön lábainál
And a sea of flames above himS lángtenger fölette

A castle stood, now a heap of stonesVár állott, most kőhalom
Joy and pleasure flew awayKedv s öröm röpkedtek
Death groans, lamentationHalálhörgés, siralom
Now flow in their placeZajlik már helyettek
And oh, freedom does not bloomS ah, szabadság nem virúl
From the blood of the deadA holtnak véréből
Tears of torment fallKínzó rabság könnye hull
From the brave eyes of orphans!Árvák hő szeméből!

Have mercy, God, on the HungarianSzánd meg Isten a magyart
Whom many disasters have struckKit vészek hányának
Extend a protective arm towards himNyújts feléje védő kart
Amidst the sea of his sufferingTengerén kínjának
Whose fate has long tornBal sors akit régen tép
Bring him a cheerful yearHozz rá víg esztendőt
This nation has already atonedMegbűnhődte már e nép
For the past and the future!A múltat s jövendőt!